Retro Flórián Albert Mez – A Császár zöld-fehér legendája

Flórián Albert 1941-ben született, és gyermekkorától kezdve a Ferencváros színeiben nőtt fel, ahol már 17 évesen bemutatkozott az NB I-ben. A Fradiban töltött teljes pályafutása – egyetlen klubhoz való hűsége – legendássá tette személyét, hiszen egy olyan korszakban, amikor a legnagyobbak gyakran álmodoztak nyugati karrierről, Albert megmaradt az Üllői úton. Háromszor lett magyar bajnok (1963, 1964, 1967), és vezérletével a Ferencváros 1965-ben elnyerte a Vásárvárosok Kupáját, amikor a döntőben legyőzték a Juventust Torinóban – ez a mai napig az egyetlen európai kupagyőzelem egy magyar klub történetében. A magyar válogatottban 75 alkalommal lépett pályára és 31 gólt szerzett. Az 1962-es chilei világbajnokságon a torna gólkirálya lett, az 1966-os angliai vébén pedig olyan emlékezetesen játszott Brazília ellen, hogy a Goodison Park közönsége vastapssal ünnepelte – Pelé csapatát verte meg Magyarország 3-1-re. 1967-ben megkapta az Aranylabdát, maga mögé utasítva Bobby Charltont és Jimmy Johnstone-t. Pályafutását sérülések árnyékolták be a hetvenes évek elején, egy súlyos térdműtét után soha nem tért vissza korábbi formájához. 1974-ben vonult vissza, 33 évesen. Halála 2011-ben egész Magyarországot gyászba borította, a Ferencváros stadionját 2007 óta hivatalosan Albert Flórián Stadionnak hívták – példátlan tisztelgés egy élő legenda előtt.

Albert karrierjét számos kiváló játékostárs és ellenfél formálta. A Ferencvárosban olyan legendákkal játszott együtt, mint Varga Zoltán, Rákosi Gyula, Novák Dezső és Fenyvesi Máté – ez a támadósor volt az, amely Torinóban térdre kényszerítette a Juventust 1965-ben. Edzői közül Mészöly Kálmán, majd később Dalnoki Jenő hatott rá legmélyebben, Dalnoki volt az, aki megértette, hogy Albertet nem kell taktikai béklyóba szorítani – hadd szárnyaljon. A magyar válogatottban Bene Ferenc, Tichy Lajos és Göröcs János oldalán alkotta azt a támadósort, amely hosszú éveken át félelmet keltett Európában. Nemzetközi riválisai között ott volt Pelé, akivel 1966-ban a Goodison Parkon mérkőzött meg, Eusébio, Bobby Charlton és Franz Beckenbauer – mind olyan nevek, akikkel Albert egyenrangú félként osztotta meg a pályát. A brazil Didi egyszer azt mondta: "Albert úgy mozog, mintha zenét hallana." Ez a költői kép tökéletesen leírja a Császárt.

A klasszikus Ferencváros mez, amelyet Albert viselt, a hagyományos függőleges zöld-fehér csíkokat követte, kerek gallérral és hosszú ujjakkal a hatvanas évek stílusában. A hátán a 9-es szám – Albert ikonikus száma – szinte szakrális jelentőségűvé vált a Fradi-szurkolók körében. A gyűjtők különösen az 1964-65-ös szezon mezét keresik, amelyben a Vásárvárosok Kupája-győztes csapat játszott, valamint az 1966-67-es Aranylabdás szezon darabjait. A magyar válogatott piros mezében Albert az 1966-os vébén vívta halhatatlanságát – a Brazília elleni 3-1-es győzelem során viselt piros mez autentikus replikája minden magyar futballrajongó szentgrálja. Ezeknek a mezeknek a pamutanyaga, a hímzett címerek és az egyszerű, mégis elegáns tipográfia külön karaktert adtak nekik. A retro Flórián Albert mez ma már nemcsak sportruházat, hanem műkincs – egy olyan korszak darabja, amikor a futball még művészet volt, nem pedig üzlet.