Retro Ferencvaros Mez – Az Üllői úti Szentély Klasszikusai

A Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án alapították Budapest IX. kerületében, Ferencvárosban, és azóta megszakítás nélkül ír történelmet a magyar és az európai futballban. A klub színeit, a zöld-fehéret, a remény és a tisztaság jelképeként választották, és ezek az Üllői út szentélyének minden köveibe beleivódtak. A Fradi az egyetlen magyar klub, amely soha nem esett ki az első osztályból a teljes történelme során. A húszas és harmincas években már domináns erővé vált, a harmincas évek közepén pedig megnyerte a Közép-európai Kupát, amely akkoriban Európa legrangosabb klubtornája volt. Az aranykor azonban a hatvanas évekre esett, amikor Albert Flórián, a Császár vezetésével a csapat 1965-ben megnyerte a Vásárvárosi Kupát – ez a mai napig az egyetlen magyar klubsiker nagy európai kupában. A finálébon a Juventus Torinót verték Torinóban, ami örökre beírta magát a zöld-fehér legendáriumba. A hetvenes és nyolcvanas években Nyilasi Tibor és Törőcsik András vezérletével további bajnoki címeket és kupagyőzelmeket szerzett a klub. 1995-ben történelmi pillanat következett: a Ferencváros elsőként jutott be magyar klubként a Bajnokok Ligája főtáblájára Novák Dezső irányításával. A kétezres évek elején a klub pénzügyi válságba került, sőt, 2006-ban licencmegvonással a másodosztályba süllyesztették – bár pályán sosem esett ki. A visszatérés azonban gyors és dicsőséges volt. A 2010-es évek végén és 2020-as évek elején a Fradi ismét dominálja a Nemzeti Bajnokság I-et, sorozatban nyeri a bajnoki címeket, és rendszeres szereplője az európai kupasorozatok csoportköreinek. Az örök rivális Újpest elleni derbi, az egyik leghevesebb magyar sportesemény, mindig megtölti az Üllői úti stadiont.

A Ferencváros legnagyobb legendája kétségkívül Albert Flórián, a Császár, aki 1967-ben elnyerte az Aranylabdát – az egyetlen magyarként a világon a mai napig. Eleganciája, balegyenese és futball-IQ-ja egy egész generációt inspirált, és neve ma már a stadion nevében is megörökítésre került (Groupama Aréna, korábban Albert Flórián Stadion). A hetvenes években Nyilasi Tibor vette át a zászlóvivő szerepét, akit sokan a klub valaha volt legjobb csatárának tartanak. Mellette Törőcsik András zsenialitása ragyogott, akit Pelé személyesen dicsért. A hatvanas években Rákosi Gyula, Szűcs Lajos és Novák Dezső alkották a csapat gerincét, míg a háború előtti érából Sárosi György, a gólzsák, és Schlosser Imre neveit kell kiemelni. A kilencvenes években Lisztes Krisztián és Dárdai Pál a klub szimbólumai voltak, később pedig külföldre is utat törtek. Az utóbbi évek sikerkorszakában Böde Dániel és Dibusz Dénes váltak a szurkolók kedvenceivé, utóbbi a kapusposzton nyújtott világszínvonalú teljesítményével. A menedzserek közül Mészöly Kálmán, Novák Dezső és az ukrán Szerhij Rebrov munkája emelkedik ki – utóbbi hozta vissza a klubot az európai elit közelébe. Ezek a férfiak adták a Fradi DNS-ét.

A Ferencvaros retro mez minden korszakban megőrizte a klasszikus zöld-fehér csíkozást, de a részletek generációról generációra változtak. A hatvanas évek Albert-korszakának mezei egyszerű, tiszta vonalakkal készültek, gyapjú anyagból, fémgombos gallérral – ezek ma a leginkább keresett darabok a gyűjtők körében. A hetvenes években megjelent az Adidas jelenléte, és a híres három csík a vállon ikonikussá vált Nyilasi hátán. A nyolcvanas évek mezei merészebb dizájnt hoztak: vastagabb csíkok, modernebb szabás, és olyan szponzornevek, mint az Invest vagy a Daewoo jelentek meg a mellkason. A kilencvenes évek Bajnokok Ligája-szezonjának meze (1995-96, Adidas) a mai napig az egyik legkeresettebb Fradi-ereklye. A kétezres évek Nike-korszakának modelljei technológiailag modernebbek, de megőrizték a hagyományos csíkozást. A retro Ferencvaros mez gyűjtők különösen a hatvanas évek Vásárvárosi Kupa-győztes mezeit, az 1995-ös BL-debütáló szerelést, és az 1992-es bajnokcsapat mezét keresik a legintenzívebben. Az eredeti, korhű darabok értéke évről évre növekszik.