Retro Zico Mez – A Fehér Pelé örök öröksége

Zico karrierje a Rio de Janeiró-i América FC ifjúsági csapatában indult, de igazi otthonát a Flamengónál találta meg, ahová 1971-ben szerződött. A Flamengóval töltött évek alatt vált igazi legendává: négyszer nyerte meg a brazil bajnokságot (1980, 1982, 1983, 1987), és 1981-ben elhódította a Copa Libertadorest, majd a Toyota Kupát is, ahol a Liverpoolt verték 3-0-ra – Zico mindhárom gól előkészítője volt. Ez a teljesítmény tette őt a világ legjobb játékosává abban az évben. 1983-ban Európába költözött, és az olasz Udinese színeit erősítette, ahol annak ellenére, hogy a csapat nem nyert trófeát, Zico zsenialitása új dimenziókat hozott a Serie A-ba. A brazil válogatottal három világbajnokságon szerepelt – 1978, 1982 és 1986 –, de talán a legtragikusabb pillanat az 1986-os mexikói VB negyeddöntője volt Franciaország ellen, amikor elhibázta a tizenegyest. Az 1982-es spanyolországi VB-n játszó brazil csapatot sokan a valaha volt legszebb futballt játszó válogatottnak tartják, de Olaszország ellen kiestek. Karrierje végén visszatért Japánba, ahol a Kashima Antlersnél nemcsak játékosként, hanem edzőként és nagykövetként is letette névjegyét, egyedülállóan formálva a japán futball fejlődését. Edzőként is dolgozott a japán válogatottal és számos klubcsapatnál a világ minden táján.

Zico karrierjét számos kiemelkedő társ és ellenfél formálta. A Flamengóban olyan klasszisokkal játszott együtt, mint Júnior, Leandro, Adílio és Nunes, akik mind a klub aranykorának kulcsfigurái voltak. Az 1981-es Toyota Kupa-győzelem során Júniorral és Leandróval alkotott középpályája lehengerlő volt. A brazil válogatottban legendás középpályát alkotott Sócratesszel, Falcãóval és Cerezóval az 1982-es VB-n – ezt a négyest a futballtörténet egyik legkreatívabb belső sorának tartják. Edzői közül Telê Santana hatott rá leginkább, aki támadó, szépséges futballt vallott, és teret adott Zico zsenialitásának. Riválisai között szerepeltek olyan nagyságok, mint Diego Maradona, akivel mindig is összehasonlították, valamint Michel Platini, akivel Olaszországban mérkőzött meg rendszeresen. A Fluminense és Vasco da Gama elleni Rio-derbik szintén meghatározó pillanatok voltak. Az Udineseben edzője, Enzo Ferrari is hozzájárult ahhoz, hogy Zico beilleszkedjen az olasz futballba. Ezek az emberek mind egy-egy szállal hozzáfűződnek a Fehér Pelé legendájához.

A Zico retro mez gyűjtemény különösen gazdag és változatos. Az ikonikus Flamengo piros-fekete vízszintes csíkos meze talán a leghíresebb darab – különösen az 1981-es Toyota Kupa-győztes szezon meze, amely fehér Adidas-csíkokkal és a klasszikus crest-tel díszített. Ezeket a mezeket a gyűjtők körében aranyat érnek, főleg ha eredeti címke van bennük. Az Udinese 1983-86 közötti fekete-fehér csíkos meze szintén nagy érték – ezeken gyakran látható a Fiorucci szponzor, ami a 80-as évek olasz futballjának ikonikus eleme lett. A brazil válogatott sárga, zöld gallérú meze a CBF-emblémával és a klasszikus Topper-logóval az 1982-es VB-ről egyszerűen időtlen – sokak szerint a valaha készült legszebb futballmez. A Kashima Antlers piros meze az 1990-es évek elejéről egzotikusabb, de ugyanolyan értékes darab. Egy retro Zico mez minden gyűjteményt feldob – akár otthon kifeszítve, bekeretezve, akár ünnepi alkalmakkor viselve.