Retro Deportivo La Coruna Mez – Galícia Büszke Óriása

A Real Club Deportivo de La Coruña 1906-ban alakult meg A Coruña városában, Galícia szívében. A korai évtizedek a spanyol futball perifériáján teltek: a klub sokáig az alacsonyabb osztályokban küzdött, és az 1941-es első élvonalbeli szereplésük igazi mérföldkőnek számított. Az első Copa del Rey-győzelem 1995-ben érkezett, de a club igazi aranykora az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején bontakozott ki.

Az 1999-2000-es szezon a spanyol futballtörténelem egyik legnagyobb szenzációját hozta: Deportivo La Coruña megnyerte a La Ligát! Irureta mester csapata megelőzte a Real Madridot és a Barcelonát, és ezzel beírta magát a futball örök emlékkönyvébe. Egy 240 ezres lélekszámú város csapata lett Spanyolország bajnoka – ez az eredmény máig páratlan a modern labdarúgásban.

Európában szintén legendás teljesítményeket nyújtottak. A 2003-2004-es Bajnokok Ligájában a negyeddöntőben kiesett AC Milan ellen játszottak: az első meccsen 4-1-re kaptak ki Milánóban, majd a visszavágón a Riazorban 4-0-ra győztek, és továbbjutottak. Ez a meccs a BL-történelem egyik legemlékezetesebb fordulata lett. Sajnos a Real Madrid ellen az elődöntőben kiestek, de a menet legendává vált.

A 2000-es évek közepétől anyagi gondok és sportszerű hanyatlás következett. Relegációk és visszatérések váltakoztak, de a szurkolók soha nem hagyták el a csapatot. Depor mára a Segunda Divisiónban szerepel, de a klub identitása, a galíciai büszkeség és a nagy múlt örökre megmarad.

A Deportivo La Coruña történetét kivételes tehetségek formálták, akik sokszor elhagyták ugyan a klubot, de soha nem felejtették el, hol léptek először nagyot.

Roy Makaay, a holland mesterlövész a 2000-es évek elején volt Depor emblematikus alakja. Robbanékony befejezőkészsége és hideghangú lövései a Riazor rajongóit őrülésbe kergették – nem csoda, hogy hamarosan a Bayern München vitte el. Rivaldo szintén megfordult A Coruñában pályafutása alkonyán, és még akkor is szikrázott a labdaérzéke.

Donato, a brazil-spanyol védő éveken át volt a csapat lelke és vezére, és neve máig fogalom a galíciai focikultúrában. Fran González, a helyi nevelésű középpályás a klub örök legendája: ő volt az, aki a spanyol bajnoki cím megszerzésekor a legtöbbet tett a siker érdekében, és szíve mindig Deporért dobogott.

Javier Irureta edző nevét szintén arany betűkkel írják a klub históriájában. Az ő taktikai bölcsessége és emberi hozzáállása hozta el a bajnoki aranyat 2000-ben, és az ő irányítása alatt jutott a csapat a BL legjobb négy közé. A kapuposzton Molina volt megingathatatlan, a védelemben Romero, míg a középpályán Mauro Silva adott gerincet a csapatnak. Ezek a nevek együtt alkották azt a csapatot, amelynek a neve máig megdobogtatja a Depor-szurkolók szívét.

A Deportivo La Coruña mezei a fehér és kék összjátékára épülnek – ezek a színek Galícia lobogóját is idézik, és az óceáni szél szabad szellemét hordozzák.

Az 1990-es évek mezei viszonylag egyszerű szabású, de annál erőteljesebb dizájnú darabok voltak: a jellemző fehér alap kék vállcsíkkal vagy kontrasztos kék panelekkel kombinálódott. A Riazor stadion névadó szponzor később megjelent a mellkason, de a korai mezeken még csak a Lois vagy a Herbalife logók villogtak.

A 2000-es bajnoki szezon mezei különösen keresett Deportivo La Coruna retro mez darabok a gyűjtők körében: a fehér hazai mez kék vállal és a kor tipikus szabásával pontosan azt az aranykor-hangulatot idézi, amelyet minden Depor-rajongó szívébe zár. Az idegenbeli sötétkék szerelések szintén elegáns darabok, különösen a BL-meccseken viselt változatok.

A 2003-2004-es BL-szezon mezei – amelyekben a milánói csodafordulót játszották – a legkeresettebb kollekciós darabok közé tartoznak. Ezek a mezek nem csupán textília: egy elképesztő sportteljesítmény szimbólumai, amelyeket viselni önmagában büszkeség.