Retro Metz Mez – A Lorraine Gránátpirosai

A FC Metz hivatalosan 1932-ben alakult meg, bár a városban már a 20. század eleje óta szervezett futballklubok működtek. Az első évtizedekben a klub regionális szinten szerzett tapasztalatot, míg az 1930-as és 1940-es évek fordulóján eljutott a francia élvonalba. A háborús évek természetesen megakasztották a fejlődést – Metz városa a történelem egyik legtragikusabb ütközőpontja volt Elzász-Lotaringia területén –, de a klub a háború után újjáépült, s a hatvanas-hetvenes évekre már állandó tagja lett a Ligue 1-nek.

A klub igazi aranykorát az 1980-as évek hozták el. 1984-ben a Metz megnyerte a Coupe de France-t, majd 1988-ban megismételte ezt a bravúrt. Ez a két kupagyőzelem azóta is a klub történetének csúcspontja, s az abból a korszakból származó gránátpiros mezek máig a legnépszerűbb darabok a gyűjtők körében. A klub a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején számos izgalmas szezonon ment keresztül, hol felfelé, hol lefelé ingadozva a franciatablán.

A kilencvenes évek második fele ismét virágzó időszakot hozott. A Metz a Ligue 1-ben rendre az élmezőnybe tört, és 1998-99-ben olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtott, amellyel bekerült az UEFA Bajnokok Ligájának selejtező körére. Bár a BL-főtáblára végül nem jutott be, az UEFA-kupában való szereplése igazolta, hogy a klub európai szinten is megállja a helyét. A Saint-Symphorien Stadion – a klub otthona, amely közel 26 000 néző befogadására alkalmas – számos emlékezetes európai estét látott ezekben az években.

A 2000-es évektől kezdve a Metz sorsa hullámvasútszerűvé vált: többször kiesett a Ligue 2-be, de mindig visszaküzdötte magát. Ez a makacsság, ez a lorraine-i dacos kitartás talán a klub legfőbb jellemzője. Legújabb fejezetük is ezt példázza: a 2020-as évek elején újra a Ligue 1-ben szerepelnek, és ismét bizonyítják, hogy a Metz sosem adja fel.

A Metz legfényesebb öröksége talán nem is a trófeák száma, hanem az a páratlan nevelőakadémia, amely évtizedeken át Franciaország legjobb futballistáinak egész sorát indította útjára.

Robert Pirès neve elválaszthatatlanul összefonódott a Metz történetével. A leendő világbajnok és Arsenallegenda itt bontakoztatta ki tehetségét a kilencvenes évek elején, s bár hamar elhagyta a klubot, mindig hálával emlékezett vissza metzi éveire. Pirès technikai kifinomultsága és intelligens játéka éppen a Metz nevelőrendszerében érlelődött tökéletessé.

Louis Saha szintén a Metz akadémiájának neveltje, aki innen indult el egy ragyogó karrierre, amely Manchester Unitednél és az Everton FC-nél csúcsosodott ki. A robbanékony csatár korai évei Metzben töltött időszakból valók, s neve ma is büszkeséggel tölti el a helyi drukkereket.

Sylvain Kastendeuch az egyik legbecsültebb helyi legenda: a védő a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján éveken át a Metz gerincét alkotta, s mindkét Coupe de France-győzelem részese volt. Neve a helyi szurkolók körében ma is kultikus tiszteletet élvez.

Emanuel Petit, a világ- és Európa-bajnok középpályás szintén kötődik a klub történetéhez, csakúgy mint számos más játékos, aki a Stade Saint-Symphorien-en csiszolta tudását. A Metz edzői között is akadtak kiemelkedő alakok: Joel Muller hosszú időn át irányította a csapatot sikerrel, s az ő nevéhez fűződik a kilencvenes évek végi reneszánsz.

A Metz mezei évtizedek óta a gránátpiros – sötét, gazdag bordóhoz közeli – szín körül forognak, ami teljesen egyedi megjelenést ad a klubnak a francia futball palettáján. Ez a szín nem véletlenül lett a csapat jelképe: Metz városának középkori katedrálisa és a Lorraine régió történelmi jelképei is hasonlóan mélyvörös tónusokban pompáznak.

Az 1980-as évek mezei különösen keresettek a gyűjtők körében. Az 1984-es és 1988-as Coupe de France-győzelmekhez kapcsolódó gránátpiros szerelések egyszerű, letisztult vonalvezetésükkel, klasszikus gallérokkal és korabeli szponzorlogókkal idézik meg a kor hangulatát. A nyakpánt és az ujjak fehér csíkozása egyedi kontrasztot ad.

A kilencvenes évek mezei már modernebb szabásvonalakat mutatnak, de megőrzik a hagyományos gránátpirost. A BL-selejtezős időszak – 1998-99 – mezei különösen értékesek, hiszen európai porondhoz köthetők. Ezekben az években a mez hátulja is gazdagabb lett: számok és nevek nyomtatása, UEFA-logók.

A retro Metz mez gyűjtők számára az autentikus Francia gyártású darabok a legkeresettebbek. A 2000-es évek előtti mezek még vastag, tartós anyagból készültek, amelyek ma is remekül mutatnak kiállítón vagy viselve egyaránt. Üzletünkben 26 féle Metz retro mez érhető el.